Az Első....blog bejegyzésem :)

Ormányos szép estét mindenkinek!

Tudom nem illik így kezdeni, de nem is tudom, hogy kezdjek hozzá. Talán először is bemutatkozom. A nevem Kara Erika Viola, de mindenki csak Elinek hív, az elefántok iránti lelkes szenvedélyem miatt.
Az úgy volt, hogy apukámtól gyermekkoromban kaptam egy plüss kék elefántot, amit elneveztem Elinek és itt kezdődött minden. Az évek hosszú során egyre jobban megszerettem a nevét, gondoltam átveszem, így lett belőlem Eli.
A nevem eredetét most már ismeritek, szóval mehetünk is tovább..:)

Hmm...magamról...talán azt mondhatom egy külön világban élek, tele mindenféle varázslatos dologgal és sok baráttal. De azért tudom mi zajlik a földön..általában..(kacag) Sok jó, de sajnos sok rossz is. De próbálom meglátni mindenben a jót és a szépet. Néha nehezen megy, de ennek így kell lennie. Harcolni kell. Furcsa most itt lenni és blogot írni. Nem gondoltam, hogy eljutok idáig. Sokszor gondolkodtam ezen, sokszor fel is adtam az ötletet. Most viszont úgy éreztem meg kell osztanom a világgal, hogy én mit gondolok, mindenről. Lehet, hogy hülyeségnek látszik, de így kell lennie.
Hát az egyik dolog amiről sokat szeretnék írni az majd a varrás.
Ebben a hideg, szürke és álmosító téli időszakban kellett valami, ami felélénkít, a kávén kívül(ami egy másik nagy szenvedélyem, sokak szerint le kéne állnom a kávé ivással, de mit tehetek, szeretem), ezért kezdtem el varrni. Persze a karácsony is közbe játszott. Ha tehetem inkább magam készítem az ajándékokat, így volt az ünnepekkor is. Remélem mindenkinek tetszett az, amit kapott tőlem. :P Szóval...Varrtam..és ekkor jöttem rá, hogy energiával tölt fel, így nem tudott legyőzni a csúnya időjárás (mondjuk voltak nehéz napok, de túléltem.) és most sem fog. Harcolok ellene, ezért egyre többet szeretnék varrni, főleg táskákat, meg tolltartókat és ezerféle csip-csup dolgot, amiket majd ide a blogomra (még mindig nem hiszem el, hogy van) fel fogok rakni, hogy ötleteket tudjak adni, azoknak akik szeretnek varrni és épp egy ajándék ötletet keresnek, ami nem túl bonyolult. Szeretnék még süti recepteket felrakni, amiket én kipróbáltam és tetszettek, mert tudjátok az élet édesen szép(hehe). Ez így van, édesség nélkül nem lehet élni, aki azt mondja lehet, az még nem látta a Csokoládé című filmet, nem kóstolt bécsi forró csokoládét Szentendrén. Ha messze lenne, akkor is egyszer ki kell próbálni(én már megtettem:P),mindent. A filmekről még csak annyit, hogy jó nézni őket. Otthon, egy kis popcorn mellett, vagy a moziban néha-néha. De nem szabad túlzásba vinni, mert az ellustít, ami nem túl jó és ettől sok mindent kihagysz az életben, amit nem szabadna. Saját tapasztalatból mondom.

Hát ez lennék én elsőre. Egy mondatban, egy másik világban élő, elefántokat, filmeket szerető, sokat varró, kávézó és sütő, büszke teknős tulajdonos (kettő is van Dinnye és Ribizli:P) öhm..ember? Nah, majd egyszer erre is kitérek. De most ennyit én rólam, meg a világomról mára.

Ezért kedves blog bejegyzésemet olvasók most elköszönnék. Majd jövök holnap!:)
Szép álmokat és lila pillangókat!:)